Olvasmányok, gondolatok, hangulatok

Bábeli könyvtár

Bábeli könyvtár


Jób könyve és a pillangószárny-effektus

2016. július 23. - Lexa56

Sokszor elgondolkoztam azon, hogy ha Isten ma íratná le a Jób könyvét, vagy ha egy mai Jóbbal vitatkozna, ugyanazokat a képeket, hasonlatokat használná-e saját mindentudásának és az emberi tudás korlátozottságának megvilágítására? A föld oszlopai vagy a tenger ajtókkal történő elzárása számunkra…

Tovább

A „mennyek országa” és a „mennyország”

Először egy pár szót arról szeretnék szólni, hogy milyen keretben próbálok a Szentírásról beszélni, hogyan jövök ahhoz, hogy egyáltalán magyarázzam, és ezt milyen korlátok közt teszem.  Megtérésem óta hiszem és megtapasztalom, hogy a Biblia nem egy a könyvek közül, amelyet ember alkotott, hanem…

Tovább

A „gonosz időről”

Préd 3,1 „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.”  Ef. 5,15-17: „Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek: ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értésétek meg, mi az Úr…

Tovább

Szellemi és földi hatalom a Bibliában (3)

Az előző rész végén odáig jutottunk, hogy a létrejött Gyülekezet és a világi hatalom viszonya legközelebb ahhoz áll, mint amikor a zsidók idegen hatalmak uralma alatt éltek. Erre szokták azt mondani az úgynevezett politikai kereszténység képviselői, hogy ez alapvetően megváltozott azzal, hogy a…

Tovább

Szellemi és földi hatalom a Bibliában (2)

Az Újszövetség mindenféle szempontból sok változást hozott. Isten először a választott népet keresi meg a megtérés lehetőségével. Ha Istennek nem lett volna egy rejtett terve a Gyülekezettel kapcsolatban, és ha a választott nép (akár csak Jézus feltámadása után) mint nép megtért volna,…

Tovább

Szellemi és földi hatalom a Bibliában (1)

A vázlatot röviden megelőlegezem, és az alábbiakban mondanivalómat idézetekkel próbálom alátámasztani, illetve kifejteni: Az embernek ember fölötti hatalma (nevezzük földi hatalomnak, államhatalomnak vagy felsőbbségnek) a bűneset óta szükségszerű és feladata a gonoszság eláradásának.…

Tovább

A haladás mítosza és a tudomány (8)

A bibliai antropológia fogalmai a fenti modell fényében Mint már sokszor említettem, a Bibliát nem filozófia tankönyvnek írták, tehát a fenti gondolatmenetre akár csak távolról emlékeztető eszmefuttatások sem találhatók benne. A Biblia álláspontja alapján nyilvánvaló az ember teremtmény-mivolta,…

Tovább

Az üdvtörténet dióhéjban (7)

Még egyszer:  világkorszakok és üdvtörténeti háztartások Meggyőződésem, hogy a Biblia mondanivalója nem érthető meg, ha nem fogjuk fel, hogy Istennek a világgal kapcsolatos tervei bizonyos korszakokon, illetve különálló, egymással össze nem keverhető háztartásokon keresztül valósul meg. Ha ezt…

Tovább

Az üdvtörténet dióhéjban (6)

Izráel és a Gyülekezet Ahhoz, hogy megérthessük az Igének néhány, az utolsó időkre vonatkozó (eszkatológikus) kijelentését, szükséges, hogy lássuk az alapvető különbséget Isten két nagy háztartása: Izráel és a Gyülekezet között. A kulcsszó talán ez: Izráel a földi, a Gyülekezet a mennyei nép.…

Tovább

A haladás mítosza és a tudomány (6)

A teremtéstörténet Mint korábban említettük, az Ige hangsúlyosan tanítja, hogy mindent Isten teremtett. Érdekes, hogy a Genezis könyvében (1Móz) elmondott teremtéstörténetben a tulajdonképpeni "teremt" kifejezés (a héber bara ige) csak néhányszor szerepel: az ég és föld teremtésekor, a mozgó…

Tovább
süti beállítások módosítása